Az első WordArt Petőfi Sándor forradalmi verseihez kapcsolódik.
Az ábra a forradalminak nevezhető versek szavaiból készült, a gyakoribb szavak szerepelnek nagyobb betűkkel. Ez segíthet a tanulók számára vizualizálni a Petőfi verseiben felmerülő központi témákat.

A második ábra a 21. század iskolájához kapcsolódik.

A szöveg forrása egy oktatóanyag a témában, amely szerintem is jól összefoglalja a lényeget. Nem feltétlenül ír konkrétumokat, csak irányadó kifejezéseket, de én ezt pozítivumnak fogom fel, ugyanis a 21. században az egyik fontos tapasztalás az, hogy nincsenek egységes, mindenkinek egyformán jó megoldások.

A Magyartanárok Egyesülete nevét hallottam már régebben is emlegetni, de csak egy, az irodalomtanítás elméletét célba vevő előadás után szántam rá magam, hogy megnézzem közelebbről is. A holnapjuk után elég hamar a Facebook-oldalukra keveredtem, ahol, úgy érzem, még több hasznos és érdekes információt találtam.

Úgy gondolom, hogy az Egyesület több szempontból is hasznos lehet egy leendő, vagy egy gyakorló magyartanár számára. Először is, nem elhanyagolható a közösség érzése; ha az ember például egy picikét is progresszívebb nézeteket vall, hamar érezheti magát úgy, mintha egyedül harcolna a világ ellen. Egy ilyen szakértő közösség, amely bevallottan az irodalom szeretetére fókuszál, könnyen összehozhatja az embert más, hasonló nézetek valló tanárokkal, akikkel megerősíthetik és fejleszthetik egymást. Ezen felül, egy nem laikus közösségben még az egyet-nem-értés is gyümölcsöző lehet, hiszen az ember sárdobálás helyett érdemi diskurzusra számíthat, ami segíthet neki, hogy mélyebben belegondoljon a módszereibe, elveibe, nézeteibe, stb.

Az elvont, lelki haszon mellett persze létezik egy sokkal kézzelfoghatóbb is; a források. Rengeteg tudományos cikk kerül ki nap mint nap az oldalra, minden második poszt egy konferenciára invitál minket, képek, érdekességek vonják magukra a figyelmünket... és ha egyik sem, akkor is olvashatunk szép verseket. (Ha pedig nagyon gyakorlatiasak akarunk lenni, akkor meg kell említeni, hogy bizony állásajánlatok is előfordulnak az oldalon.)

Véleményem szerint a magyartanárok és az IKT kapcsolatának útja kifejezetten rögös. Matematikát, fizikát, informatikát, nyelvet tanító kollégáink kapva kaptak a szép, színes, interaktív szemléltetőeszközök után, amíg nekünk gyakran csak annyi sikerült, hogy kivetítettük a verset, mert legalább addig sem kell nyomtatni. Ez nem szándékos maradiságból, vagy tudatlanságból ered - tényleg nehezebb helyzetben vagyunk. De szerintem épp ezért kell kinyújtanunk a (virtuális) kezünket egymás felé, hogy tudjuk támogatni, fejleszteni egymást, fenntartsuk a saját és a többi olvasó emberek hitét abban, hogy az irodalom igenis nem egy rég kihalt dinoszauruszfaj, hanem egy ma is élő, gyönyörű lény, ami sok örömet okozhat, ha figyelmet fordítunk rá.

Rendhagyó bejegyzés; kivételesen az irodalmat pihentetve a másik szakom, az angol nyelv és kultúra felé nyitunk, hogy felfedezzük a telefonos alkalmazások világát az oktatásban.

Ha nyelvtanulás és telefonos app, akkor szerintem nem én vagyok az egyetlen, akinek rögtön a Duolingo jut eszébe. A kis zöld bagoly 2011 óta hódít az interneten a nyelvet tanulni vágyók körében, és nem talány, hogy miért. Egy helyes kis kabala, életek, szintlépés, csinos grafika és az ígéret, hogy ingyen lehetünk profik egy nyelvből, több mint elég ahhoz, hogy valakit meggyőzzön. Én magam is lelkes újrakezdő vagyok Duo német és spanyol kurzusain, így tehát részben saját tapasztalatból is beszélek.

A duolingo egészen kezdő szintről indít, és egyszerű grafikákkal párosítva tanít szavakat, majd később mondatokat. A kiejtés és a hallott szöveg értésének a fejlesztésére is gondoltak a készítők, tehát találkozhatunk olyan feladattal is, ahol nekünk kell felmondani hogy "la manzana", vagy éppen hallás után kell begépelünk, hogy "Der Junge ist glücklich". A szintek egymásra épülnek, tehát csak akkor haladhatunk a következő leckére, ha az előzőt elvégeztük.

Minden pozitívuma ellenére azonban ez az alkalmazás sem tökéletes. Sokan kritizálják pl. a hibázás rendszerét: három hibát ejthetünk, utána kezdhetjük a leckét elölről. Sokkal nagyobb hiba szerintem, hogy Duo csak gyakoroltat, de nem magyaráz: az ember találgatás és példamondatok alapján jön rá, hogy mi a helyes mondatszerkezet. Persze, érthető az a megközelítés is, hogy az ember az anyanyelvét is hasonlóan tanulja meg, ettől függetlenül az idegen nyelv elsajátításában ez a megközelítés nem kifejezetten szerencsés. A készítők oldaláról ez egy nehéz probléma, hiszen ha nyelvtannal terhelnék a felhasználót, az nagyon messzire menekülne, és a játék fő appeal-je nagyrészt a nyelvtan hiányán alapul - ettől függetlenül nem ártana néha egyszerű magyarázatokat elhelyezni, akkor is, ha azokat a program esetleg nem kéri számon. Esetleg mondatalkotásnál jelenhetne meg egy nyelvtani szabály, ami alapján dolgozni kell; így ez egyben segítené is a felhasználót.

Szintén gyakori, az interneten nagy derültséget keltő tulajdonsága a programnak a néha teljesen véletlenszerűnek látszó, használhatatlan példamondatok. Ez, bármilyen szórakoztató is, nem sokban járul hozzá a nyelvi fejlődéshez, főleg úgy, hogy a program elhagyta a nyelvtant, és csak az abszurd mondatokra támaszkodva várja el tőlünk, hogy megtanuljunk az adott nyelven kommunikálni.

Egy másik problémája pedig az, hogy amíg a kezdőknek nagyon lelkesítő lehet, egy bizonyos haladó szint után már nem sokat tud nyújtani. Érdekes módon ez a hiányossága részben az, amiért szívesen használnám az iskolai tanulás kiegészítéseként. Akár órai munka keretei között is el tudnám képzelni, de még inkább otthoni szorgalmi feladatnak, amit, ha bemutatnak a diákok, pluszpontot, ötöst kaphatnak. Talán ez a külső motiváció, és az alkalmazás szórakoztatósága együtt képes lenne fenntartani a diákok figyelmét. Így még a nonszensz mondatok problémája is enyhülne, sőt, talán szintén motiváló lenne az ezekre való vadászat.

Összességében a Duolingo, minden hibája ellenére, egy hasznos, okos kis alkalmazás. Habár távolról sem tökéletes, és valószínűleg senki nem fog csak általa megtanulni egy nyelvet, kellő szakértői támogatással tökéletes lehet, továbbá a kapcsolat kölcsönösen gyümölcsöző lehet, ugyanis Duo segíthet fenntartani a tanulók érdeklődését a nyelv iránt.

Források:

https://www.researchgate.net/figure/A-translation-exercise-with-corrective-feedback-Screenshot-used-with-permission-from_fig2_316581721

https://forum.duolingo.com/comment/9584116/New-pictures-and-exercises-in-the-iOS-app

https://www.hwsw.hu/hirek/58666/duolingo-nyelvtanulas-szintrendszer-crown-levels.html

https://www.angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/az-igazsag-a-duolingo-rol

https://www.fluentlanguage.co.uk/blog/duolingo-review-fluentlanguage

Ez a tankocka 9. osztályosok számára készült, és a Commedia dell’arte főbb típusfiguráit tanítja meg, vagy ismételteti.

A feladat mindenképpen a párosításról szólna, ezt a digitális felület azonban több szempontból is könnyebbé teszi. Mindenképpen fontos szempont a vizualitás: a diákok nem leírásokat, hanem színes képeket párosítanak össze a megnevezésekkel, így mindenkinek egyértelmű, hogy melyik karakter melyik. Képeket ugyan nyomtatni is lehet, de az nemcsak, hogy költséges, de pazarló is, hacsak le nem lamináltatjuk a képeket, hogy egy másik osztályban újra felhasználjuk őket. A LearningApps felülete ráadásul ki is javítja rögtön a feladatot, így a diák instant visszajelzést kap, és a tanárnak is több szabadideje marad (tankockát gyártani, haha).

A feladat ebben a stádiumában csak megnevezéseket és képeket tartalmaz, de lehet nehezíteni, ha a neveket kicseréljük tulajdonságok rövid felsorolására, vagy átalakítjuk a feladatot csoportba rendezéssé, és pl. képeket és tulajdonságokat kell a megnevezésekhez csatolni.

A Webquest egy önálló online kutatásra alapuló tanítási módszer. Az ötlet a San Diegói egyetem professzoraitól származik, 1995-ből.  Egyik előnye, hogy egy olyan környezetben működik, ami a diákoknak érdekes és ismerős, a másik pedig, hogy ezzel az internet tudatos használatát és a kritikai gondolkodást is fejleszti. Sok egyezést mutat a projektmódszerrel.

A Webquest, mint ahogy arra a neve is enged következtetni, több lépésből áll. Az eredeti, 1999-es template hat lépést határoz meg, melyek:

1. Introduction - A bevezetés. Itt határozzuk meg az alapszituációt (pl. te egy űrhajós vagy, aki..), és röviden a küldetés lényegét. Célja, hogy érdekes, figyelemfelkeltő legyen, egyenesen a tanulóhoz szól.
2. Task - A feladat leírása, pl. a rejtély, amit meg kell oldani. 
3. Process - A folyamat, amit a tanulónak végig kell járniuk a feladat teljesítéséhez (pl. először alkossatok háromfős csoportokat! Utána mindenki válasszon egy szerepet! stb.)
4. Evaluation - Az értékelési szempontok.
5. Conclusion - Összefoglalás, ami pontosítja, hogy mit értek el, mit tanultak meg a tanulók azzal, hogy elvégezték a küldetést.
6. Credits - Forrásmegjelölés

Az általam, és Szabó Roxána által készített Webquest Petőfi Sándor Úti leveleit dolgozza fel. A történet szerint a diáknak egy rövid múltbéli kiruccanás során kellett volna találkoznia a költővel, azonban egy hiba miatt nem oda érkezett meg, ahová kellett volna, és egy hiányos szöveg alapján kell Petőfi keresésére indulnia. A feladat különlegessége, hogy, habár irodalmi témájú, a szövegértést is fejleszti, ami inkább a nyelvtantanítás témaköre. 

 Forrás:

https://tka.hu/tudastar/mogy/63/webquest

http://webquest.org/sdsu/templates/lesson-template1.htm

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2010/nyar/08.pdf

A feladatlap témája William Shakespeare élete és munkássága, nagy általánosságban. Külön művei elemzésére nem tér ki. Röviden a Globe színház is megjelenik. A kérdések alapjául nagyrészt az OFI 9-es újgenerációs irodalomtankönyve szolgált, feltételezett tanári magyarázattal, vetítéssel kiegészítve.

A feladatlap célja az ismétlés, jegyszerzés lehetősége (vagy fenyegetése) nélkül. A diákok – és a tanár – megtapasztalhatják, például egy közelgő dolgozat előtt, hogy mennyire volt sikeres a tananyag feldolgozása. A feladatlap végül nem jegyeket, hanem rövid visszajelzést ír ki, például: Már nem sok hiányzik! (négyes), Látszik, hogy dereng valami – ismétléssel rögzítheted! (kettes). Ha a tanulók ezt esetleg órán töltik ki, a tanár az eredményekhez mérten adhat a tanulóknak feladatlapokat, gyakorolni. Ez viszont esetleg megszégyenítő lehet, tehát muszáj ismerni hozzá a tanulókat, és egy megfelelő attitűdöt felvenni.

A feladatlap csak egyszer tölthető ki, jelenleg akármennyi idő alatt. A fentebb felvázolt órai szituációban azonban hasznos lehet időlimitet szabni, ha ez nem túl stresszes a tanulók számára. A kérdések minden kitöltéskor meghatározott sorrendben jelennek meg. Elérhető a willshake direktcím alatt is.

A Google Slides egy teljesen basic PowerPoint-utánzat, jó barátunk, a Google jóvoltából. Gyakorlatilag ugyanaz, mint a már jól ismert Office-program, csak instabil, átláthatatlan, és kevesebbet tud. Ezek mellett előnye viszont, hogy egyszerre több ember is szerkesztheti real-time, ezzel kiküszöbölve a file-ok ide-oda küldözgetését.

Iskolai környezetben a csoportmunkák kollaboratív jellegét erősen fel tudja erősíteni, elszakadva a már jól ismert “akkor én megcsinálom a ppt-t, te meg elmondod, jóóóó?” – jellegű kiselőadásoktól, amikor ráadásul gyakoriak a hajbakapások azon, hogy hát hogy lehet ilyen ronda ppt-t csinálni, milyen már a háttér, azért mondtam rosszul, mert nem lehetett elolvasni, stb. Továbbá gyors kiselőadások akár órán is készülhetnek, habár ehhez eszköz szükséges, ami nem mindig áll rendelkezésünkre (okostelefonról is megoldható, de nem egyszerű).

Irodalomórán ezek az egészen egyszerűtől a bonyolultig terjedhetnek. Egyszerű, pár perces feladat lehet pl. hogy az osztály közösen elolvas egy verset, utána pedig kisebb csoportok csinálnak rövid vetítést olyan képekből, amik őket a vers hangulatára emlékeztetik. Hosszabb szövegeknél ki lehet adni olyan feladatot is, amiben minden csoport a szöveg különböző tulajdonságaira hoz példákat, emel ki idézeteket.

Persze, mint mindennek, ennek a módszernek is vannak hátrányai. Egyik a már fent említett hiányosságai a programnak. Kevesebb lehetőségünk van a szerkesztésre, és ezek is cselesen el vannak rejtve, kell egy kis idő, mire az ember rááll a Google logikájára. Szintén probléma lehet az emberi tényező: az, hogy mindenki minden szerkesztést élőben lát, erősen csábít arra, hogy az ember érdemi munka helyett inkább különböző random szavakat írogasson be a diákra. De ennél fegyelmezettebb csoportokban is konfliktus lehet pl. abból, ha egy dominánsabb, magát kompetensebbnek érző csoporttag önkényesen beleszerkeszt mások munkájába.

Mindezektől eltekintve, a Google Slides hatékonyan alkalmazható mind órai munka, mind házi feladatok tekintetében. Habár vannak hiányosságai, interaktivitása egy olyan erős ütőkártya, hogy még így is megéri használni.

A digitális kompetenciák fejlesztéséhez a magyar nyelv és irodalom tantárgyban vannak egyértelmű és kevésbé egyértelmű eszközök. Mindkét tárgyból adja magát a lehetőség, hogy házi feladatok virtuális formában kerüljenek benyújtásra, így fejlesztve a szövegszerkesztést. Viszont nem feltétlenül a mi feladatunk elmagyarázni, hogy pl. hogyan tegyünk egy szöveget sorkizárttá – konzultáljunk az informatikatanárral! -, sokkal inkább arra lehetne kihegyezni a feladatot, hogy a diákok megszokják, begyakorolják azokat a formai követelményeket, amelyeket később is elvárnak tőlük (betűméret, sorköz, betűtípus, stb.). Szintén a magától értetődőbb feladatok közé tartozik az információkeresés online – pl. csinálj kiselőadást Petőfi Sándorról, használj online forrásokat, ezeket tüntesd fel a kiselőadás végén – az előadás után esetleg össze lehet vetni ezeket az információkat a tankönyviekkel és megvitatni, hogy minek tulajdoníthatóak az esetleges eltérések, hogy lehet az interneten talált információ valódiságát ellenőrizni. Az információmegosztás gyakorlása céljából – meg mindenféle kompetenciafejlesztéstől eltekintve is – praktikus létrehozni egy Facebook (vagy mi lesz akkor éppen a népszerű közösségi média) csoportot.

Igazából ez itt mind csak egy elnagyolt vázlat. Hogy őszinték legyünk, valójában senki sem tudhatja, hogy milyen lesz az internet és a szociális média akkor, amikor én tanítani fogok. Valószínűleg a szövegszerkesztés és a Wikipédia megmarad, de nagy arra az esély, hogy a Facebook is úgy eltűnik a süllyesztőbe, mint a MyVip, az Iwiw és társaik. Ettől függetlenül is, szerintem bármit lehet készségfejlesztésre használni, nekem meg az a dolgom, hogy egyrészt rajta tartsam az ujjam az IKT pulzusán, másrészt meg, hogy a gyerekekre figyeljek, hogy ők mit használnak, mi a menő, mi érdekli őket.

Ábra a 21. századi készségekről

Azért szimpatikus nekem ez az ábra, mert könnyen megjegyezhető, jól összefoglalja a lényeget, nincs túlbonyolítva és egyszerűen érthető a nyelvezete.

Forrás:

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

21. századi készségek